Az előállítástól a kész bútorig: rétegelt lemez, te csodás!

Az előállítástól a kész bútorig: rétegelt lemez, te csodás!

Tartós, szilárd, könnyű, rugalmas, olcsó, esztétikus és ipari termelésre alkalmas: a rétegelt lemez és a laminált fa a bútorgyártók és tervezők kedvelt anyaga.

A rétegelt falemezt és a laminált fát a 18. század eleje óta vagy talán még régebben használják bútorok kivitelezéséhez, de csak az 1920-as években tették lehetővé a modern technológiai újítások – elsősorban a szintetikus gyantaragasztók, pl. a fenol- és karbamid-formaldehid kifejlesztése – , hogy a tervezők, pl. Alvar Alto teljes mértékben kihasználják ezeknek az anyagoknak a technikai, formai és esztétikai lehetőségeit. Olyan sikerrel alkalmazták a rétegelt falemezt és a laminált fát a bútortervezésben, hogy az 1930-as évek közepére az acélcső helyett már ez volt az avantgárd formatervezők kedvelt anyaga.

Gerald Summers karosszéke a Makers os Simple Furniture részére, 1933-1934

A rétegelt falemezt táblaformában gyártják olyan módon, hogy egy vagy több réteg furnért ragasztanak egyetlen furnérlap mindkét oldalára, vagy tömör deszka, esetleg pozdorjalemez középrétegre. Mindegyik réteget úgy rögzítik, hogy szálai merőlegesek a fölötte és / vagy alatta levő szálaira, és valamennyi réteg és szálirány tükröződjék a középső réteg túlsó oldalán. A rétegek száma csaknem mindig páratlan: 3, 5 vagy több. Amikor nagy felületen könnyű, de erős anyagot kell borításként használni, rétegelt falemez alkalmazása a legideálisabb.

Számos előnye van a tömör fával szemben; a legfontosabb, hogy mérettartó, és ívelt formákká alakítható.

A rétegelt falemez

A hajlított rétegelt falemezt elsősorban repülőgép, hajó és bútorgyártásban terjedt el. Előállítása során a furnérlemezeket kombinált eljárással hajlítják és ragasztják, és a formát hideg vagy meleg sajtoló, domborító vagy síksajtoló módszerrel, esetleg rádiófrekvenciás formázással alakítják ki. Legegyszerűbb egy vagy több ívelt formát egyetlen síkban kialakítani, de összetett és bonyolult ívek, térgörbék szintén létrehozhatóak belőle.

Általában az egyes furnérrétegek vastagsága valamint a rétegelt fa szerkezete és vastagsága szabja meg, hogy mekkora lehet az ívek sugara. A formázott rétegelt falemez alakváltoztató képessége szinte korlátlan: a gyakorlati életből vett szabály, hogy amit egy papírlappal meg lehet tenni (azaz modellezni) anélkül, hogy eltorzulna, az ezzel az anyaggal is kivitelezhető.

Asztal: Kino Guerin

A laminált fa

A laminált fánál a furnér lemezeket úgy ragasztják össze, hogy szálaik párhuzamosan fussanak. Az ívelt laminált fát egyidejűleg hajlítással és ragasztással állítják elő, de a rétegelt lemeztől eltérően ezt csak egy síkban lehet hajlítani (szálirányban).

A laminált fának is számos előnye van a tömör fával szemben: különböző méretű és formájú, nagy terjedelmű elemekhez használható, amelyeket tömör fából nem lehetne kialakítani, és a szerkezet a kívánt erősségnek megfelelően tervezhető: minél több réteg van a rétegelt vagy laminált fa konstrukcióban, annál teherbíróbb.

A laminált fát elsősorban szerkezeti elemekhez használják, többek között épületelemekhez, hajógerincekhez és bútorrészekhez, például székek karfájához, lábához és vázához.

A rétegelt lemezt és a laminált fát gyakran együtt alkalmazzák. Híres példa erre Charles és Ray Eames forradalmian újszerű, 1945-ben tervezett széksorozata, melynek darabjai a hagyományos kárpitozás nélkül is igen kényelmes, a hajlítás során térgörbéket követő elemekből álló szériabútorok, valóságos ikonná vált designklasszikus modellek.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

error

Tetszik az oldal? Oszd meg másokkal is! :)