Beton vagy nem beton, ez itt a kérdés!

Beton vagy nem beton, ez itt a kérdés!

Nehezen szántuk rá magunkat a ház teljes betonozására, de nem bántuk meg. Viszont ebbe is vittünk egy kis csavart: a bevett rétegrend helyett homok került alá!

A betonozás nagyon költséges, mert a szokásos rétegrend sok-sok összetevőből áll. Mi ehhez is kritikusan álltunk hozzá és más lehetőségeket kerestünk, de az ezekből adódó hibalehetőségek is nyugtalanítottak. Így aztán egy sajátos rétegrendet alakítottunk ki: 4 év alatt se ázott fel és nem roppant meg a bútorok súlya alatt, tökéletes az aljzatunk!

Az eredeti elképzelés: hajópadló és téglapadló, mint régen

Az eredeti elképzelés szerint hagyományos rétegrendet alakítottunk volna ki, tehát a száraz helyiségekbe (szobák és nappali) homokba fektetett, párnafákhoz szegelt hajópadlót szántunk, a vizes helyiségekbe (konyha, fürdők, előszoba) pedig homokba fektetett téglapadló került volna. A ház eredeti, homokba fektetett viaszolt fapadlója még megvolt, amikor beköltöztünk, és egy helyiségében is még az eredeti téglapadló fogadott. Ez elgondolkodtatott: láthattuk, milyen állapotba került 100 év alatt, és mérlegelnünk kellett, hogy megéri-e a kockázatot, hogy ugyanilyen átázott fenyő- és téglapadlónk legyen, akár már néhány éven belül.

Úgy jártunk evvel is, mint a cserépkályhával: nem szerettük volna később keserűen megbánni a döntésünket, így tovább gondolkodunk, mi legyen az aljzatunk, és arra majd milyen burkolat kerüljön – ez a szint miatt fontos !

Felmerült, hogy mozaiklapot tennénk le a régi módszerrel: lényegében ugyanúgy homok illetve föld lenne alatta, csak egy híg misungot keverünk, és abba fektetjük a vastag cementlapokat. Sikerült is sok szép darabot szereznem innen-onnan, bontásokból, olcsón vagy ingyen, mert örültek a tulajdonosok, hogy nem kell sittként elszállíttatniuk nagy költségkért. Azóta is őrzöm őket a hátsó kamrában, és már kitaláltam hol és mire használjuk fel őket. A házba végül azért ne kerültek, mert a konyhában és a fürdőben még csak jó lett volna a hideg burkolat, de a szobákban még vastag szőnyeg mellett is tartottunk tőle, hogy nagyon hideg lenne. Radiátoros fűtésünk lett, mert padlófűtéshez normál rétegrendre lett volna szükség, amit kerültünk.

A normál rétegrend betonozás esetén a következő lépésekből áll:

  1. kitükrözik az aljzatot, tehát 40 cm mélyen kiszedik a földet
  2. ebbe egy vastag réteg szerelőbetont öntenek – ezt jobb csővel önteni, tehát nem a ráérő kőműves szomszéd csinálja szabadidejében, hanem céget kell hívni – sok ember, komoly felszerelés = kisebb vagyon
  3. ezt a betont bevasalják, tehát síkhálóval megerősítik, mivel maga porózus beton idővel meggyengülne (minden beton megreped)
  4. erre vízszigetelő réteget helyeznek, amit összekapcsolnak a fal vízszigetelésével – de mi ezt, mint írtam, amúgy is kihagytuk
  5. a szigetelésre kerülnek a fűtéscsövek vagy a padlófűtés elemei
    1. ha radiátoros fűtésünk van, akkor erre jön még egy hőszigetelő réteg,
    2. ha padlófűtés, akkor viszont a hőszigetelő réteg az alá kerül
    3. a szigetelés lépésálló nikecell szokott lenni: minél vastagabb, annál jobb: csökkenti a lépészajt és hőszigetelő (az aljzat nagy felület, különösen a külső falak közelében sok hő vész el rajta)
  6. az egész (alulról vagy felülről) szigetelt fűtéscső rendszerre párazáró fóliát tesznek, hogy alulról ne terjedjen a pára a ház levegőjében
  7. ezt leöntik még egy vékonyabb réteg betonnal, amire majd a végleges, látszó burkolat kerül – ennek megint csak megvan a rétegrendje: csempe esetén ragasztóágy, meleg burkolatok alá habosított anyagok

Az a helyzet, hogy én egy borzasztóan szkeptikus ember vagyok – megtanított az élet… Úgyhogy amikor ilyen túlbonyolított dolgokról hallok, mindig megszólal a vészcsengőm, és elkezdem kíméletlen részletességgel végig bogarázni a dolgot.

A betonozás rétegrendjének “sztorijában” a következő bakikat találtam:

  • ha a szerelő beton alá nem kerül vízszigetelés és nem az van összekapcsolva az (egyébként szerintem káros) falban futó vízszigeteléssel, akkor mitől lesz az olyan nagyon száraz?
  • volt olyan vállalkozó, aki a fűtéscsövek köré öntötte volna az aljzat (második, vékonyabb réteg) betont és arra fektette volna a hőszigetelő nikecellt – és ha gond van a vízcsövekkel, mondjuk, eldurrannak, akkor azokat is szétverhetem, amikor kibontom fölülük a betont?!
  • a “párazáró fólia” kifejezéstől röhögnöm kell! Fóliával csak egyféleképen lehet a párát zárni – ezért írják rá a csomagolóanyagokra, hogy vigyázz, nehogy a gyerek a fejére húzza… Igen, a párazárás egyenlő a fulladásos halálla, még a falak esetében is, és ezért nem tennék soha műanyag ablakot egy régi, természetes anyagokból, 100 éves technológiával épült házra!
  • Ha lefojtjuk a párát, attól az még keletkezik, és mivel a lakótérbe nem szellőzhet, az alapot fogja támadni, ahonnan a hiper-szuper vízszigetelésünknek köszönhetően a falakon át sem tud felszívódni és a szabadba távozni – ha nem akarsz párát a házba, mássz vissza a fára!

A mi megoldásunk: szigetelt fűtéscsövek és homokfeltöltés

Mindezek fényében arra jutottunk, hogy sem a hagyományos rétegrend, sem a “helyes” betonozás nem lesz az igazi, cementlapból pedig nem volt annyi, hogy az egész házra elég legyen (vagy 60 nm-re való van, de ide 120 kellet volna, és ha nem ingyen jutsz hozzá, nagyon drága). Így alakult ki a következő megoldás, amit a kőművesünkkel közösen csináltunk:

  1. Kitükröztük az aljzatot 20 cm (3 téglasor) mélyen, és kihordtuk a régi, elhasznált, átnedvesedett homokot – a régi fapadló belekorhadt és penészedett darabkáival együtt, majd elkevertük az udvaron lévő agyagos földdel, így lazítottuk a termő réteget a kertben.
  2. A vízszerelőnk lefektette a fűtéscsöveket, amikre egy vastag szürke szigetelőréteget húzott, így a meleg víz kevésbé hűl a talajban, mire a kazántól indul, és egyik radiátortól a másikig ér.
  3. Feltöltöttük a tükröt új homokkal – amit eredetileg a fapadló alá vettünk, tehát már megvolt, nagy halmokban az udvaron, finom szemcsés folyami homok; a kőművesünk jól ledöngölte.
  4. Erre került egy vékony, 10 cm-s aljzatbeton, amivel gyorsan kellett dolgozni, mert a homok szárazsága öntés közben elkapta a nedvességet a kézzel kevert és öntött betontól – hamar meg is száradt, csak néha meg kellett locsolni, nehogy “megégjen”.
  5. Másnap már száraz és sima aljaztunk volt, amire sok cuccunkat be is pakolhattunk, és így haladtunk körben a házon: egy hét alatt elkészült!

Tapasztalatok 4 év elteltével: ma is pontosan így csinálnánk!

Mondanom sem kell, hányszor megkaptuk, hogy “hát mi nem vagyunk normálisak!” (tényleg nem, szerencsére), mert ez így vizesedni fog és meg fogunk fulladni a párától, asztmásak leszünk és be fog rohadni az egész ház!

Egyáltalán nem bántuk meg, hogy így döntöttünk, a ház száraz, a fűtésünk nem egetverően magas, még szigeteletlen régi faablakok mellett sem. A ház levegője kellemes: nem párás, de nem is száraz. Mondjuk, por azért van, mert egyszerűen nem jutott pénz burkolatra azóta sem, és annyira sok a bútorunk, könyvünk, hogy a kamra is tele van, így nincs hová kipakolni és leburkolni odabent. Úgy néz ki, jövő tavasszal újra belelendülünk, tehát ez az utolsó év, amit nyers betonpadlón kell kibírni.

Egy kisebb részére egyébként már ragasztottunk parafa szigetelést, ami távolt tartja a rovarokat és a rágcsálókat, ellenáll a nedvességnek és kiváló hőszigetelő 4 mm vastagságban is. Erre majd vízálló ragasztású rétegelt nyír lemez kerül (ruganyos, hajlékony és erős), amit lelakkozunk, és kész, ez lesz a padlónk! Hagyjuk a párát kiszellőzni, nem fojtjuk le se műanyag ablakkal, se fóliával. Ha pedig egyszer mégis gond adódnak a vízcsövekkel, akkor a burkolat felbontása után a vékony betont áttörve csak egy kis homokot kell arrébb kotorni, és máris hozzá lehet férni és javítani, majd visszafedni és burkolni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

error

Tetszik az oldal? Oszd meg másokkal is! :)