Erdő a kertben: miért jó az erdőkert?

Erdő a kertben: miért jó az erdőkert?

Folytatva a múltheti gondolatmenetet, még mindig a kertről lesz szó. Pontosabban az erőkertről, ami egy olyan kert, mintha erdő lenne. De ki telepít erdőt a saját kertjébe és miért?!! Itt a válasz!


Az erőkert lényege, hogy nagyrészt termő bokrokból és fákból áll, azaz nem díszcserjékből és nem is virágos- illetve konyhakertből. Ha van elég hely, persze virágokat és zöldségeket is termeszthetünk magas ágyásban vagy hagyományos módon, a földön. Az erőkertben azonban – illetve kertünknek azon részén, ahol ilyet alakítunk ki – a természetes állapotokat igyekszünk imitálni, ezért ott elég furán mutatna egy sor paprika…

Az erdőkertnek hatalmas irodalma van, egyes országokban régi hagyományokra tekint vissza, mi itthon még csak most kezdünk ismerkedni vele. Számos előnye miatt azonban gyorsan el is terjedhetne, hiszen kellemes látványt nyújt és jóval kevesebb munkát igényel, mint a hagyományos művelés. Régóta kertészkedő ismerőseim, akik maguk termesztik a zöldséget és gyümölcsöt háztartásuk számára, sokat panaszkodtak a nehézségek miatt, amit a konyhakert művelése okoz. Végül csak a bokrokat és a fákat hagyták meg, mondván, azokkal nincs annyi gond – pedig talán nem is olvastak az erőkertekről.

Amikor a csemeték már megeredtek, vagyis túl vannak a kezdeti nehézségeken és láthatóan jól érzik magukat a helyükön, onnantól kezdve nem igényelnek folytonos öntözést, gyökereik viszont megtartják a vizet és a földet, azaz csökken az erózió – erről a talajtakaró növények és maga a folyamatosan elkorhadó avar is gondoskodik. A lombos növények a párát is jobban tartják és a szelet is tompítják, így egy dúsan beültetett erdőkertben valóságos kis édent hozhatunk létre, melyet maga az erdőkert óv a külső környezet károsító hatásaitól. Gondoljunk csak bele: egy erdőben sétálva nem sok kiszáradt fát és csupasz bokrot látunk, mert az erdő maga, mint zárt közösség, megóvja tagjait.

Mi is erdőkertet szeretnénk majd telepíteni a telkükre, mely 1500 nm-es, így kerti zöldséggel beültetni vagy krumplit kapálni benne igen fáradtságos lenne… Gyümölcsfák és termő sövények közt azonban nem lesz tán oly keserves a kertészkedés, még nekünk sem, akik panelből költöztünk vidékre. 🙂 Az ültetés jövő ősszel lesz, a folyamatról beszámolok az oldalon.

3 thoughts on “Erdő a kertben: miért jó az erdőkert?

  1. Kedves Anna!
    Nagyon tetszik az oldalad annál is inkább mert épp most szeretnék megvenni egy pont 1500 nm-es telket és az erdőkert az álmom.
    Érdekelne hogy milyen fákat kell ültetni egy ilyen erdőkertbe és milyeneket a kert végeire mintegy fizikai és optikai barikádként a szomszédok és a külvilág felé. Köszi.
    Üdvözlettel,
    András

    1. Kedves András!
      Nagyon szépen köszönöm az érdeklődésedet! 🙂

      Erdőkert tervezéséhez ajánlok egy könyvet: Gaia kertje – Útmutató a házi permakultúrához, írta: Toby Hemenway. Bevallom, még nem volt időm elolvasni, de tavaszra pótolom ezt a hiányosságot! Részleteket találtam a neten, de az a tartalom és oldal már nem elérhető (a fordító közölt részleteket belőle).

      Az erdőkert lényege – a természetes hatáson felül – az, hogy termő fajtákat ültetünk, amik táplálékkal vagy más módon hasznosítható termésekkel látnak el. Hagyjuk a növényeket természetes módon fejlődni, csak kicsit szólunk bele a természet dolgába. Ezért nálunk az alábbi elképzelések körvonalazódtak:

      Ami a fafajtákat illeti, gyümölcsfákat, bogyósgyümölcsű sövényeket és csonthéjasokat ültetnék. Egy fába több fajtát is oltanék (hallottam, hogy ilyet is lehet, pl. egy almafán többféle alma is terem).

      A telekhatárra termő sövényt választanék, sok-sok fajtából egy-egy tövet, pl. galagonya, sombokor, áfonya, csipkebogyó. Hagynám, hadd nőjön, terebélyesedjen, tehát nem vágnám formára. (A könyv egy egész fejezetet szentel a sövénynek.)

      Egy ismerősöm csicsókát ültet a kerítés mellé, mert 3 méter magasra is megnő és sűrű a levele + terem. Ugyancsak ez az ismerősöm többféle homoktövist is termeszt, mert mind máskor érik. Elég magasra megnő, de ha visszavágják, akkor alacsonyabb cserje marad és könnyebben szüretelhető.

      Az elrendezésről:
      A kertünk szépen, egyenletesen lejt a háztól a vége felé, viszont meglehetősen keskeny ahhoz képes, amilyen hosszú, ezért egy kanyargós ösvénnyel igyekszem majd szélesebbnek mutatni. A kanyarokba terveztem egy-egy csoportot: egy-egy fát, alacsonyabb sövényeket és gyógy- valamint fűszernövényeket sűrűn ültetve (pázsitos rész nem nagyon lesz). Az könyv spirál alakba javasolja ültetni az utóbbiakat.

      Néhány dísznövény:
      A ház közelében lesz egy terasz, oda egy kis díszkertet terveztem, ahová kínai császárfát szeretnék (nagyon szép lila virága van és finom illatot áraszt) és egy kis tavat is (esővízgyűjtés céljából), ami mellé szomorúfűzfát ültetnék. Pihenőkerti részre szép még – és az erdőkertebe is illik – a liliomfa (Magnolia soulangeana) vagy a hasonló tulipánfa (Liriodendron tulipifera), esetleg a cserszömörce (Cotinus coggygria), ami nem csak szép, de hasznos is: gyulladáscsökkentő és fertőtlenítő szer is készíthető belőle.

      A ház és a kert kapcsolata: a ház falára borostyánt, vadszőlőt, akácot és loncot szeretnék futtatni, mert szépek és védik a vakolatot (tévhit, hogy károsítják!) – utóbbi fajtáknak támasztékra van szükségük.

      Remélem, tudtam segíteni!
      Ha maradt még kérdésed, írj!
      Üdv:
      Anna

      1. Kedves Anna!
        Igen, kimerítő választ adtál és sokat segítettél. Biztos lesznek még kérdéseim. Előre is köszi.
        Üdv,
        András

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

error

Tetszik az oldal? Oszd meg másokkal is! :)