És lőn világosság: villanyszerelési munkák

És lőn világosság: villanyszerelési munkák

Hálózati teljesítmény, kismegszakítók, védőföldelés, éjszakai és ipari áram, FI relé, EPH: amit mindig is tudni szerettél volna, de sosem merted megkérdezni!

A villanyszerelési munkák meglehetősen drágák tudnak lenni, több okból is. Az egyik nyilvánvaló: drága, minősített villanyszerelővel dolgoztatunk, akinek számon kérhető a munkája – olykor ez az előírás, és mi is ilyen szakit hívunk. A másik lehetőség az, hogy nem a megfelelő manust hívjuk ki, és az annyira összekuszálja a vezetékeket, hogy csak lesünk!

Minősített villanyszerelő

A villanyszerelők minősítése a helyi szolgáltató feladata, illetve a szerelők kérhetik a minősítésüket, így a hierarchiában a mezítlábas villanyszerelők fölé emelkedhetnek. Ez komolyabb, nagyobb pénzt hozó megbízásokat jelent, de természetesen folyamatos kiadásokkal is jár: önköltséges szakmai továbbképzések, speciális engedélyek kiváltásának díjai, mindenféle minősítő okmányok folyamatos megújítása… A nagy előnye az ilyen szakinak, hogy nem láthatatlan a szolgáltató felé, tehát ismerik, ha bemondjuk a nevét, hogy ő dolgozzon nálunk, fogják tudni, és megbíznak benne. Az ilyen szakemberek valóban jobb munkát is végeznek, hiszen hatalmasat buknának, ha nem így tennének.

Ettől függetlenül nálunk is járt felmérésen pár olyan szerelő, aki annyit értett a villanyszereléshez, mint én… Vagy még annyit se… Persze, megértem, ha valaki nem akarja megfizetni a minősített szerelő borsosabb munkadíját, de azért ne a költséghatékonyság legyen az egyetlen szempont felújításkor! A biztonság és a transzparencia nagyon fontos áram esetén – is! A botcsinálta villanyszerelőket egyébként arról ismerjük meg, hogy abszolút nem foglalkoznak a megrendelő igényeivel, csak az számít, hogy nekik minél egyszerűbb legyen, nekünk meg minél drágább – ez persze nem csak a villanyászokra áll. Az egyik ilyen jel nálunk pl. az volt, hogy a padláson keresztül-kasul akarták vinni a kábeleket, szigetelőcső nélkül.

Szigetelőcső és kismegszakítós szekrény

A szigetelő védőcső egy vastag narancssárga műanyag cső, ami egybefogja és megvédi a vezetékeket a padláson esetleg előforduló, rágcsálók okozta sérülésektől. Ebben fut az összes kábel a villanyórától (ahol a fázisok vannak, tehát ahol bejön az áram a házba) a lakótérben lévő kismegszakító szekrényig. Innen osztják el a vezetékeket, melyeket egyesével kötnek be a kismegszakító kapcsolókat rejtő szekrénybe. Itt találjuk minden helyiség illetve fogyasztó hálózati kapcsolóját: kisebb teljesítmény esetén több konnektor és kapcsoló is rá van kötve egyre, de pl. a mosogatógépnek, hűtőnek, sütőnek stb. külön kismegszakítója van.

Ugyancsak itt helyezik el a FI relét. A FI relé egy nagyobbacska kapcsoló, ami az egész hálózatot áramtalanítja. Így az órától a kismegszakító szekrényig még lehet áram, tehát az óránál lévő fázisoknál még nem világít pirosan egy lámpa sem (ha a hálózatból nem jön áram vagy az egyik fázis kiesik, egy kis piros lámpa felkapcsol az óránál). A FI relé lekapcsolódása rövidzárlatot is jelez, tehát ha pl. víz csapódik egy konnektorba, levág a FI relé, így minket nem ráz meg az áram. Ha pedig hirtelen szeretnénk áramtalanítani valamiért az egész rendszert, akkor elég ezt a kapcsolót lenyomni, nem kell az órához kiszaladgálni és lenyomni az összes fázist.

Pára-para és áramszünet

Nálunk eleinte nagyon sokszor volt áramszünet, de úgy az egész utcában. Mint megtudtuk, öreg a települési hálózat – ez volt az első hivatalos magyarázat, és bizonyára volt is benne valami igazság. Egy téli éjszakán elektromos kisüléstől leégett a falu egyetlen gólyafészke, ami a mi utcánk elején volt. Aztán volt nagy izgalom, elfogadják-e a gólyák az új fészket – elfogadták! Akkor többen is azt várták, hogy ez megoldja a problémát. Nem azonnal állt helyre a rendszer, de egy ideje már nincs áramszünet naponta hatszor. A tűz nyilván több hálózati problémára is felhívta a figyelmet, amit a következő hetekben folyamatosan javítottak.

A házunk közvetlen közelében viszont volt egy hatalmas ecetfa, aminek a gyökerei már benőttek a pincébe, olykor kihajtottak a kamra közepén, az ágai pedig beleértek a hálózati vezetékbe, ezért végül ki is vágattuk. A probléma azonban evvel sem szűnt meg, ami meglehetősen aggasztó volt. Jött a tél, éjszaka pedig gyakran kikapcsolt a kazán, reggelre kihűlt a ház. Egyszer csak azt vettük észre, hogy vízcseppek vannak a kismegszakító szekrényben a vezetéken. Kiderült, hogy a hideg padlásról érkező páralecsapódás okoz folyamatosan zárlatot, ezért betömtük a szabadvégű csöveket, amiket a szerelő azért hagyott fent nyitottan, hogy ha bővülünk a padlástér felé, ne akkor kelljen megint vésni. Azóta nincs áramszünet! 🙂

Hálózati teljesítmény, éjszakai és ipari áram

A hálózati teljesítmény egyfelől pontosan mérhető, de ilyenkor arra kell gondolni, hogy az összes fogyasztó egyszerre be van kapcsolva – ami nem túl gyakran fordul elő. Nagy háztartásban persze megeshet, hogy sok minden megy egyszerre: a mosógép, a mosogatógép (a hűtő meg folyamatosan), a tv, több számítógép, valaki akkor porszívózik, amikor a másik vasal, és még a klíma is maximumon megy… Másfelől azt hívják teljesítményének, hogy mekkora a hálózat kapacitása: hány és mekkora áramerősségű fázis alkotja. A mi hálózatunk szép nagy, ma már nem is lehetne ilyet kiépíttetni: 3 fázis, egyenként 20 Amperrel, éjszakai és ipari áram is van a házban (az előző tulaj szalagfűrésszel is dolgozott).

A szomszédunk is komoly ipari gépekkel dolgozik, sokszor bütyköl ezt-azt, de sokkal kisebb a hálózatuk. Két 16 Amperes fázisuk van, az egyikről csak a régi villanybojler megy; a másikon osztozik minden más: hűtő, fagyasztó, kisebb és nagyobb háztartási gép, meg a fickó szerszámai – gyakran le is veri a hálózatot. Kérdezték, átvehetnének-e tőlünk egy kis áramot (ez szabályos, csak be kell jelenteni, de így elkerülhető, hogy tök új hálózatot kelljen kiépíteniük, mert akkor a villanyórát már kötelesek kitenni a homlokzatra – ca. 300 ezer). Bele is mentünk volna, de aztán a villanyszerelő szólt, hogy akkor nálunk lesz gyakori áramszünet, mert azért nem biztos, hogy 60 Amper elbírna két háztartást.

EPH és védőföldelés

Az EPH magyarul érintésvédelmi rendszer, vagyis olyan kötési mód, amit kifejezetten a kazánhoz fejlesztettek ki, hogy ne rázzon meg a víz fürdéskor. A mai kazánokat már csak evvel kötik be, másként át se veszik az ellenőrök (a gázszerelés szabályairól a következő héten lesz szó). EPH-t csak minősített villanyszerelő tehet fel, aki tanúsítványt is ad a munkájáról. Ezért olyan fontos, hogy nagyobb, teljes rendszer kiépítését igénylő villanyhálózati felújításkor mindenképp minősített szerelővel dolgozzunk. Drágább, de ha egy nem ilyen megbízható szaki elizéli a dolgokat, az még drágább, és tanúsítványt csak minősített szerelő adhat.

A védőföldelés egy vascső, ami belemegy a földbe, de ebből a háza falán csak egy szürke doboz látszik. Arra szolgál, hogy ha belecsap a villám a hálózati póznába (amin bejön a házba az áram az utcáról) vagy a házba, akkor azt levezesse a földbe, és ne hagyja az áramot a házban kóborolni, különben életveszélyes lenne az épület, és ki is éghetne. Az utóbbi időben a társasházakat is kötelezik rá, hogy villámhárítókat szereljenek fel a tetőre – ez is előttünk van még a társasház kapcsán, amiről már meséltem, és ez is a lakóközösség többmilliós költsége lesz, alig várom… Egyébként mindig a magasabb épületek viszik el a villámot, nálunk pl. a házunkkal szemben álló templomba – csapott már bele, de akkor még nem laktunk itt.

A helyiségek villanyszerelésének megtervezése

Mint látható, sok mindennel tisztában kell lennünk, mielőtt villanyszerelésbe fognánk, és természetesen a megfelelő mester kiválasztása lesz a legelső és a legfontosabb feladatunk. Én nem vagyok olyan, hogy lazán rábíznám magam egy szakira – tapasztalat… Ezért kikérdezem őket alaposan mindenről, néha többel is konzutálok, kutatok a neten, és összevetem az infókat. Végül az alapján választok mestert, kit tartok megbízhatóbbnak: akinek kevesebb az ellentmondás a sztorijában…

A helyiségek világításának megtervezéséről részletesen inkább akkor mesélek, amikor az egyes terekről és azok funkcióiról lesz szó. Más világítás kell egy hálóba, mint egy konyhába vagy egy előszobába, és megint csak más az étkezőbe vagy a fürdőszobába. Az viszont minden esetben biztos, hogy a praktikus, hétköznapi használat fogja meghatározni, hová kell konnektor, kapcsoló, és mikor milyen. Ezért a világítástervezés lényegében a végleges bútorzat megtervezésével kezdődik: hol lesz az ágy, hol lesz az asztal…

Egyébként a minősített szerelők mindig a legutóbbi, éppen hatályos szabvány szerint dolgoznak: nem olyan magasságba teszik a kapcsolót és a konnektort, ahol nekik vagy nekünk kényelmes, hanem ami megfelel az előírásoknak. Szerencsére, az előírások figyelembe veszik a hétköznapok gyakorlatát, így a végeredmény nem csak praktikus és esztétikus, de biztonságos is lesz!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

error

Tetszik az oldal? Oszd meg másokkal is! :)