Esztétika: szép az, ami érdek nélkül tetszik

Esztétika: szép az, ami érdek nélkül tetszik

Hogy mit tartunk szépnek, esztétikusnak, ízlés dolga. Ám az esztétikai mozgalom úttörői tudatosan formálták a közízlést, ma is csodált remekműveket alkotva.

E cikket írva jöttem rá, hogy az első komoly születésnapi ajándék, amit anyukámnak vettem, egy ilyen stílusú váza volt. Egy magyar képzőművész, Sári Mihály alkotása, igazán különleges darab.

Az esztétikai mozgalom a gótikus, valamint az Anna királynő korabeli építészet elemeit felelevenítő korábbi angliai mozgalomból nőtte ki magát. Többek között Bruce Talbert és Thomas Jekyll a régebbi stílusokat keleti hatásokkal átszőve anglo-orientális stílust alakítottak ki.

Az esztétikai mozgalom formatervezői, például E. W. Godwin és Christopher Dresser a japán fametszetek, valamit a Libertty & Co. és más cégek közvetítésével érkező orientális és közép-keleti tárgyak hatására tiszta, egyszerű vonalakból épülő új formákra törekedtek.

Az esztéticizmus lett a haladó középosztály, például a nyugat-londoni Bedford Park környékén lakók választott “életstílusa”, melyet a Liberty & Co. nemcsak lakberendezési tárgyaival népszerűsített, hanem lágyan omló, esztétikus női ruháival is.

James Abbot McNeill Whistler és Thomas Jeckyll – jelenleg a washingtoni Free Galériában látható – “Páva szobája”, melyet eredetileg F. R. Leyland londoni rezidenciája részeként alakítottak ki (1876-1877), legegzotikusabb formájában mutatja a mozgalmat.

Az esztéticizmus leglelkesebb szószólója kétség kívül Oscar Wilde és Aubery Beardsley bizonyult, akik a fin de siècle (ejtsd: fen dö sziekl, mely ziláltságot, dekadenciát, merészséget jelöl) kavargásában a “l’art pour l’art” (művészet a művészetért, azaz önmagáért az esztétikumért) elvét hirdették.

Az esztétikai mozgalom, melynek szimbóluma a napraforgó-motívum volt, teret hódított az Egyesült Államokban is, első sorban a Herter fivérek és Louis Comfort Tiffany alkotásaival, valamint Franciaországban, François-Eugène Rousseau munkáin keresztül.

Az esztétiaki mozgalom két különálló formatervezői irányzatra is hatott: a természeti formák felhasználásával az art nouveau-ra, és az absztrakt japán formák átvételével a modern mozgalomra.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

error

Tetszik az oldal? Oszd meg másokkal is! :)