Fogyjon a tengeri hadtestekért


fogyjon a tengeri hadtestekért

Skip Next H. Útjukban mindenütt halált és pusztulást zúdítottak a teljesen védtelen városokra és falvakra. Közben repülőtereket, vasútvonalakat, hidakat és gyárakat romboltak le.

fogyjon a tengeri hadtestekért

Kelet-Poroszországból, Pomerániából és Szlovákiából indulva el hatalmas, szürke fogyjon a tengeri hadtestekért özönlöttek fogyjon a tengeri hadtestekért halálra ítélt ország belseje felé. Így kezdődött a világtörténelem legnagyobb háborúja, amely végül az egész földkerekséget lángba borította.

Miként történhetett, hogy az a nemzedék, amely még alig gyógyult ki az első világháború fájdalmas sebéből, belefogott ebbe a második és sokkal szörnyűségesebb háborúba. Erre a kérdésre válasz az, hogy a nemzetközi biztonság rendszere teljes mértékben csődöt mondott.

Az első világháborút követő években erkölcsi és politikai téren egyaránt növekedett a világban az anarchia. A demokratikus államok nem készültek fel az erkölcsi anarchiára.

II. FEJEZET.

Pedig a nemzetközi biztonsági rendszer összeomlása nem következett be máról holnapra, így nem is volt váratlan. Okait megtalálhatjuk már az első világháború fejleményeiben, valamint azokban a politikai és gazdasági viszonyokban, amelyek a háborút követően kialakultak. Biztonságról egyáltalán nem lehetett beszélni. Igaz, hogy béke honolt, hiszen a nemzetek általában elismerték a békeszerződéseket és a nemzetközi törvényeket.

Később azonban, a as években, súlyos sérelmeket szenvedett a nemzetközi jog, aminek következtében a világ békéje alapjaiban megrendült. Az első világháború után a győztes demokratikus hatalmaknak módjukban lett volna a békeszerződéseknek érvényt szerezni, és fenntartani a békét. Ehhez azonban szükség lett volna az együttműködés pozitív politikájára, valamint arra, hogy a győztes hatalmak ugyanolyan lelkesedést és kitartást tanúsítsanak a béke problémáinak megoldásával szemben, mint ahogyan ezt a háború győztes befejezése érdekében tették.

Ehelyett mindegyik nemzet csak a saját javát kereste, s nem törődött azzal, hogy a nemzetközi biztonság egyetlen érvényesíthető eszköze - a Népszövetség -erőtlenné vált és általános megvetésben volt része.

Abban a tévhitben éltek, hogy minden bajt elkerülhetnek, ha nem nyúlnak erőszakhoz. Így indult meg az a politika, amit az angolszász világban megbékítésnek - appeasementnek - neveznek. DIKTÁTOROK Miközben a demokratikus hatalmak belenyugodtak abba, hogy felboruljon a nemzetközi jogrend, a nem demokratikus országok ezeket a törvényeket egyre sűrűbben szántszándékkal lábbal tiporták.

  1. Kuncz Aladár: Fekete kolostor [Magyar Elektronikus Könyvtár - MEK]
  2. The Project Gutenberg eBook of A tengerszemü hölgy by Mór Jókai

Az európai kontinensen és Ázsiában, anélkül hogy erről az átlagos amerikai vagy az átlagos angol tudomást szerzett volna, olyan hatalmi viszonyok keletkeztek, amelyek aláásták a béke és a nemzetközi jog rendjét.

Az új politikai rendszer neve: totalitarizmus.

Ez öltött testet Olaszország, Németország és Japán gyorsan fejlődő, új politikai berendezkedésében. Az új politikai rendnek az volt a célja, hogy a világot érdekszférákra tagolja, és azokat az uralkodó faj és nemzet szolgálatába állítsa.

fogyjon a tengeri hadtestekért

A totalitarizmus az erőszak minden tekintet nélküli alkalmazásán alapszik. Az első totalitárius államot Benito Mussolini építette ki ben. Adolf Hitler, miután ban a Német Birodalom kancellárja lett, továbbfejlesztette az olasz mintát.

Japán népe évszázadokon át megszokta az önkényuralmat, és ezért a japán totalitarizmus megalkotói az európai példaképektől inkább csak módszereket és technikákat kölcsönöztek, nem pedig filozófiát. A totalitarizmus olyan államokban fejlődött ki, amelyek vereséget szenvedtek az első világháborúban vagy hátrányos helyzetbe kerültek a békeszerződések megkötésekor, később pedig gazdasági összeomlást és társadalmi viszonyaik demoralizálódását kellett elszenvedniük.

Ezen államok türelmetlen vezetői úgy gondolták, hogy a demokratikus módszerek túlságosan lassúak és hatástalanok az országukban szükségessé vált reformok megvalósítására.

Ezenkívül azt a meggyőződést vallották, hogy a nemzetközi törvények tiszteletben tartása és a béke fenntartása egyben azt is jelentené, hogy belenyugszanak a status quo igazságtalanságaiba és méltánytalanságaiba. A totalitarizmus azt hirdette, hogy a gazdasági élet egész rendszerét pontosan előírt szabályoknak kell alávetni, el kell nyomni minden szembenállást vagy különvéleményt, és arra kell összpontosítani minden erőt, hogy növekedjen az ország területe és kifelé ható politikai súlya.

I. FEJEZET.

A totalitarizmus hívei azt is ígérték, hogy megoldják országuk minden megoldatlan kérdését, szembehelyezkednek a nemzeti érdekeket sértő vagy veszélyeztető nemzetközi kötelezettségekkel, továbbá hogy a népnek hatalmat és jólétet adnak az új világrendben. Az ország újjászervezésének ára a szabadság volt. Ez azonban nem nagy ár olyanok számára, akik a szabadságot veszedelmesnek s a demokráciát dekadensnek hirdetik.

Az expanziós politika szükségszerűen maga után vonta a nemzetközi törvények szabályainak és kötelezettségeiknek megtagadását, de még a háború vagy annak lehetősége sem térítette le útjukról azokat, akik a háborút saját céljaik elérésére határozottan jónak és szükségesnek tartották. A demokratikus társadalmak hosszú éveken át nem ébredtek tudatára annak, hogy a totalitarizmus filozófiai alapvetése közvetlenül fenyegeti a világbékét, és kétségbe vonja azokat az értékeket, amiknek szentségét eddig a keresztény kultúra hirdette.

Ez a kultúra az emberi méltóság tiszteletben tartásán alapult.

A TENGERSZEMÜ HÖLGY

Japánt már hosszú éveken keresztül elégedetlenné tette a kínai kérdésben érvényesülő nyitott ajtó politikája és a kilenchatalmi egyezmény. A japán totalitarizmus vezérei elhatározták, hogy a japán nép uralmát kiterjesztik az egész Távol-Keletre.

fogyjon a tengeri hadtestekért

E terjeszkedés Mandzsúria fogyjon a tengeri hadtestekért kezdődött szeptemberében. A japánok gyorsan letörték a kínai ellenállást, és egy évvel később vazallus államot állítottak fel Mandzsukun néven. Az Egyesült Államok kormánya tiltakozott a japán támadás ellen, és a Népszövetség is agresszornak bélyegezte Japánt.

Erre Japán otthagyta a Népszövetséget, és hódításai folytatására készülődött. Japán sikere határozott biztatást jelentett a többi elégedetlen nemzetnek. Németország a as években állandó küzdelmet folytatott gazdasági élete rendbehozataláért, továbbá hogy megszüntesse társadalmi viszonyainak azt a demoralizáltságát, amely a katonai téren elszenvedett vereség következménye volt.

Nagy-Britannia és az Egyesült Államok komoly segítséget nyújtott Németországnak, hogy bajait ki tudja heverni.

fogyjon a tengeri hadtestekért

Ennek ellenére a helyzet körül válságosra fordult. A német demokrácia szemmel láthatólag képtelen volt megbirkózni a gazdasági válság okozta bajokkal. Az agg Hindenburg elnököt ban sikerült rábeszélni, hogy kancellárrá Hitlert nevezze ki.

Néhány nappal később már a nemzetiszocializmus valamennyi politikai ellenfele börtönben volt, és a nemzetiszocialista párt hamarosan teljes mértékben kezébe kerítette a Németország fölötti uralmat, politikai és katonai téren egyaránt. Hitler egyetlen percet sem mulasztott el, hogy hatalmát minél gyorsabban megszilárdítsa és hogy a népnek a be nem váltott ígéretek helyett valamit nyújtson. A legfontosabbnak azt tartotta, hogy Németországot a világ legnagyobb katonai hatalmává tegye.

Hogy a fegyverkezést megkönnyítse, otthagyta a genfi leszerelési értekezletet és a Népszövetséget. Ugyanakkor hozzákezdett Németország nagyarányú felfegyverzéséhez.

fogyjon a tengeri hadtestekért

Ezután pedig, hogy drámai formák között megmutassa a világnak, mennyire nem törődik a Nyugat erkölcsi szemléletével, törvénybe iktatta az árják felsőbbrendűségét, mert ezzel is igazolni akarta a zsidók ellen megindított kíméletlen üldözést. Hitler ben eléggé bízott a demokratikus országok tehetetlenségében, és eléggé erősnek érezte magát a támadáshoz.

A Saar-vidéken januárjában, a versailles-i békeszerződés értelmében, népszavazást tartottak, aminek következtében ezek a területek visszakerültek Németországhoz. Két hónappal ezután Hitler, minthogy a versailles-i békeszerződéstől már semmi jót nem várt, szembehelyezkedett annak rendelkezéseivel, és nyíltan kijelentette, hogy Németország a nemzetközi szerződések tilalma ellenére légierőt szervezett, és bevezette a kötelező katonai szolgálatot.

A versailles-i békeszerződés egészséges sütik fogyni aláírói, részben egymás iránti bizalmatlanságból, részben pedig a kommunista Oroszországtól való félelem hatása alatt, belenyugodtak a történtekbe.

Nagy-Britannia beleegyezését formálisan azzal adta meg, hogy hozzájárult a német hadiflotta olyan mértékű újjáépítéséhez, hogy ez nem haladhatja meg a brit flotta összesített BRT számának 35 százalékát.

Ugyanakkor elég nagy teret engedett Németország számára tengeralattjárók építésére. Benito Mussolini már ben kijelentette egyik beszédében, hogy fordulópontot hoz az európai történelemben. Mussolini ben valóban úgy gondolta, hogy elérkezett az idő, hogy az ókori Római Birodalom modern változatát helyreállítsa. Tervei megvalósítására kezdetnek Etiópiát választotta. Ezt a magasan fekvő hegyi országot olasz gyarmatok zárták el a tengertől. Mivel Etiópia gazdag volt értékes nyersanyagokban, katonailag pedig gyenge, könnyű prédának látszott.