“Fűtsetek, mert megvesz az isten hidege!”

“Fűtsetek, mert megvesz az isten hidege!”

Hogy fűthetünk gazdaságosan egy családi házat? Tényleg olcsóbb és jobb a fatüzelés? És mennyivel drágább a gáz? Kályhák, kazánok, kéményrendszerek és napelemek

Családi házak kapcsán az egyik legfontosabb kérdés az, mivel fűtsünk. Számos hiedelem és legenda kering evvel kapcsolatban, melyeknek könnyen áldozatul eshetünk, ha nem kellőképpen járunk utána a lehetőségeknek. Néha olcsóbb, ami drágább, és ez fordítva is igaz!

Cserépkályha, tömegkályha, patkókályha, kandalló és kéménybélelés

Többek között azért költöztünk vidékre, mert természetes életmódra vágytunk, így eleinte fűtés tekintetében is hagyományos technológiák alkalmazására törekedtünk. A házunkon 5 kémény van, egyenként megvannak vagy 8 méteresek is, és négyre minimum kötni kellett volna egy-egy cserépkályhát, hogy minden helyiségben jó meleg legyen. Mivel azonban egy nagy ház felújításához képest kevés pénzünk volt, eleinte abban gondolkodtunk, hogy egyesével rakatjuk majd fel a kályhákat. Egy jó cserépkályha elég drága: fél millióba is kerülhet darabja, ha pedig használtat veszünk, akkor is kell bele samott, és persze a mester munkadíját meg mindneféle tartozékok (ajtó, rostély stb.) se felejtsük el. Ráadásul a hatályos szabályok szerint új tüzelőberendezést csak bélelt kéményre köthetünk, ami meghatványozta volna a költségeket.

Már nem emlékszem, mit mondtak akkor, hány ezer forint a bélelésnek métere, de a mi kéményeinket még vésni (keresztmetszetében bővíteni) is kellett volna, ami egyrészt szétrázta volna a házat, másrészt baromi pénz. A kéményeink amúgy is elég kajlák voltak, a tető feletti rész átrakásra szorult volna, és akkor már peregtek is a nullák a szemem előtt… A vaskályha és a hordozható cserépkályha átmenetileg jó megoldásnak tűnt, de mindkettő könnyen kihűl, és mégis, ki hordozna egy pár mázsás kályhát házban… Szép régi sparheltek láttán azért ma is megdobban a szívem – talán majd a ház végébe tervezett befőző konyhában vagy a kerti sütögetőnél lesz egy… Búbos kemencének vagy csikókályhának is örülnék…

A szélesebb átmérő állítólag a kályha gyorsabb kihűlését eredményezte volna, ezért felvetődött, hogy építtessünk teljesen új kéményeket. Ezek ma már nem egyszerűen kisméretű kéménytéglából készülnek, hanem komplett kéményrendszereket vehetünk a tüzépen, mindenféle kiegészítő elemekkel és tartozékokkal. A bélelés mellett a másik szabvány (nem csak akkor, ha komplett kéményrendszert veszünk, hanem már a bélelés okán is) az, hogy az égésterméket illetve a kátrányt egy csőben kell felfogni és úgy elvezetni. Hosszan konzultáltam a kéményseprő vállalat illetékesével, de ő is csak vacillált: veszélyes hulladéknak minősül, így a csatornába nem kerülhet…

Már a kéménnyel is meggyűlt a bajunk, tömegkályha építésére meg nem is találtunk embert (kőművessel te se rakass ilyen kályhát, hiába van téglából!). A vízteres patkókályháról (cserépkályha, amire radiátorokat kötnek) a szomszéd elmondta, hogy nekik azért nem vált be, mert nagyon lassan fűt fel – biztos van, akinek bejön, de ahhoz egy kicsit drága lett volna, hogy kísérletezzünk. A kandallóról pedig egy másik helybéli mesélte, hogy hiába dobálják bele a rengeteg fát, mégis fáznak, ugyanis nagy szája miatt hamar kihűl: látványnak pazar, de nyugodtan meg lehet mellette fagyni. Én nem vagyok a látványos, de semmit nem érő és horror pénzekbe kerülő dolgok híve, tehát nem sír a szívem egyik alternatíva után sem.

Fatüzelés vs. villany- és gázkazánok

Annak olcsó a fatüzelés, aki ingyen tud fát szerezni, mert pl. van erdeje, és meg tudja oldani, hogy ne lopják el tőle a fát… Akinek meg kell vennie a tüzelőt a tüzépen, az bizony minden évben olyan összegeket költ fára, hogy azt az álmodozó, vidékre kívánkozó emberek el se tudják képzelni! Minden áldott évben van, aki elmeséli nekem, mennyit költöttek abban az évben fára, és bizony 300 ezer alatt még senkinek se sikerült megúsznia/év, pedig nem is volt igazán tél mostanában. Jó fát is nehezen kapni, meg aztán a tüzépen vagy így, vagy úgy, de mindig átverik az embert: nedvesen adják el a fát, ősszel, amikor már bármennyiért is megveszed, a kaloda közepe üres stb. Állítólag az erdészeteknél rendesebbek, de hát ki kell fogni a megbízható embert, és tőle kell vásárolni. Az én rokonaim pl. Romániából hozatják – fuvardíj…

Minket mindenki avval riogatott, hogy az oroszok majd elzárják a gázt, és akkor nem fogunk tudni fűteni a gázkazánunkkal. Jelentem, az oroszok azóta se zárták el a gázt, habár minden évben előállnak evvel a fenyegetéssel, és lehet, hogy egyszer tényleg el fogják zárni a csapot. Viszont örömmel jelenthetem, hogy a gázfűtésünk költsége nevetségesen alacsony: annyiból fűtjük a 130 nm alapterületű házat, mintha egy 75 nm-es panelben laknánk! Egyrészt a gáz nem olyan drága (jelenleg), másrészt 60-70 cm vastag falaink vannak kisméretű tömör téglából. Az ablakaink szigeteléséig még nem jutottunk el, de így is kibírható a számla. Szigetelni nem fogjuk a házat, mert egyszerűen hülyeség lenne, netán berohadna az egész.

A villanykazán napelemmel igazán jó megoldás lehet, remélem, egyszer eljutunk odáig, hogy meg tudjuk csináltatni. Ha valakinek nincs lehetősége gázzal vagy napelem által működtetett villanykazánnal fűteni, akkor választhat vegyestüzelésű, faelgázosító vagy pellet kazánt (esetleg kályhát) is – szobatermosztáttal csak az utóbbi szabályozható. Fatüzelés mellett viszont mindig külön kell gondoskodni HMV-ről (használati meleg vízről), amivel főzünk, mosogatunk, amiben fürdünk stb. Egy villanybojler meglehetősen sokat fogyaszt, gázbojlert meg ma már nem nagyon kötnek be, és ha valahol nincs gáz, akkor amúgy sem játszik. A napkollektor csak meleg vizet csinál – főleg nyáron… Télre le kell engedni belőle a vizet, különben szétfagy!

Ami a gáz bevezetését illeti, úgy tudom, a közművesítés újabban ingyenes. Az xy nap ügyintézési határidő a szolgáltató részéről csak munkanapokra vonatkozik, így 2 évbe is telhet, mire a telken lesz a gáz. Ha már bent van, akkor kondenzációs kazánt köthetünk rá, amit terveztetni és engedélyeztetni kell, ennek költsége legutóbb 50 ezer volt, és van pár hét átfutási idő, tehát ezt ajánlatos nyáron intéztetni, hogy mire beáll a hideg, már használhassuk a kazánt. Cserébe a meleg víz ellátás is biztosított: érdemes mondjuk egy 120 literes víztartályt venni hozzá. Jól méretezett radiátorokkal vagy padlófűtéssel és egy (hordozható) termosztáttal, 1-2 évente átnézetve kényelmesen és biztonságosan, valamint gazdaságosan üzemeltethetjük.

A radiátorokat légköbméter alapján egy táblázatból választja ki a szerelő: a szoba alapterülete szorozva a belmagassággal = “alapradiátor”. De nem ez lesz az igazi, hanem az egyel nagyobb: majd a termo-szeleppel szabályozzuk, mennyire fűtsön fel.

Padlófűtés kapcsán fel szokott merülni, hol legyen több cső: a fal mentén, ahol hidegebb van, vagy a szoba közepén, ahol többet járunk (a fal mentén úgyis bútorok vannak)? A mi szerelőnk szerint a legjobb, ha a csövek egyenletesen oszlanak el!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

error

Tetszik az oldal? Oszd meg másokkal is! :)