Nem ismerjük, nem értjük, utáljuk: Bauhaus

Nem ismerjük, nem értjük, utáljuk: Bauhaus

2019 a Bauhaus-centenárium éve. De mi az a Bauhaus? Stílus? Intézmény? Korszak? Miért üldözték különc képviselőit és hogyan van jelen az életünkben a mai napig?

Olyan design-történeti korszak bemutatása következik, amiről egyszerűen nem lehet úgy beszélni, hogy csak jellegzetes vonalairól, az előnyben részesített anyagokról és pár neves és még több névtelen alkotóról essék szó. Ez az előnye, és ez a hátránya is ennek a szellemi műhelynek: túlmutatott a stílustörténeten, összefonódott a politikával és minden kínos mellékzöngéje ellenére megkerülhetetlen maradt a mai napig: a Bauhaus.

A Bauhaus, amelynek neve “építőházat” jelent, az oktatás elméletének megújítására, és ennek során a művészet egységének megteremtésére törekedett.

Iskolaalapítás és kezdeti törekvések

Walter Gropiust terjesztették fel a Henry de Valde által 1908-ban alapított weimari Kunstgeweberschule igazgatói posztjára, de mielőtt 1915-ben elfoglalhatta volna a helyét, az intézmény a háború miatt bezárt. Ám Gropius továbbra is kapcsolatot tartott a másik weimari képzőművészeti főiskolával, a Hochschule für Bildende Kunsttal. Antikapitalista nézetei I. világháborús katonai szolgálata alatt formálódnak, és közelebb álltak hozzá a Helgar-műhelyek kézműveseszményei, mint az ipari termelésért leselkedő Deutscher Werkbund szellemisége.

Walter Gopius: Bauhaus Manifestum

A fronton írta “Javaslatok egy oktatási intézmény alapítására, amely művészeti tanácsadó szolgálatot végez az iparnak, kereskedelemnek és kézművességnek” című munkáját. 1916 januárjában a Großherzoglisches Sächsisches Staatsministerium elé terjesztette javaslatát a Kunstgeweberschule és a Hochschule für Bildende Kunst összeolvasztására egyetlen interdiszciplináris kézműves- és formatervező iskolává. 1919 áprilisában Gropiust kinevezték az új weimari Staatliches Bauhaus igazgatójává, és még ebben az évben megjelent a Bauhaus Manifesztum.

Gropius az építést vagy “gyártást” fontos társadalmi, szimbolikus és intellektuális vállalkozásnak tekintette, és a Bauhaus oktatási rendjét ebben a szellemben alakították ki.

A tanulók egy éves előkészítő tanfolyamon sajátíthatták el a design és a színelmélet alapelemeit. Az alapozó év befejezése után bekerültek a két épület valamelyik műhelyébe, és megtanultak legalább egy mesterséget. Azt tervezték, hogy a műhelyek magánszemélyek megrendeléseiből fedezik a költségeiket. Az oktatókat, akik közül néhányan a helyi céhek tagjai voltak, “mestereknek” nevezték, a növendékeket pedig ” tanoncoknak”.

Expresszionista tanárok módszerei

A Bauhaus első évében Gropius három művészt hívott meg a tangárdába: Johannes Ittent, aki az előkészítő tanfolyamot vezette, Lyonel Feiningert, és Gerhard Marckst. Más expresszionisták is csatlakoztak az oktatókhoz: 1919 végén Georg Muche, 1921-ben Paul Klee és Oskar Schlemmer, 1922-ben pedig Vasiliy Kandinskij. A Bauhaus kezdeti szakaszában a legfontosabb szerepet a karizmatikus Itten játszotta.

Johannes Itten gyakran légző és tornagyakorlatokkal kezdődő órái az “intuíció és módszeresség” vagy “szubjektív élmény és objektív felismerés” elvén alapultak.

Azt vallotta, hogy tanulmányozni kell az anyagot, feltárni belső tulajdonságait, és tanítványait arra ösztönözte, hogy készen talált tárgyakból alakítsanak ki ötletes konstrukciókat. Forma-, szín- és kontrasztelméletet, valamint művészettörténetet is tanított. Egyetértett Gropius-szal abban, hogy a térbeli alkotásnak éppúgy megvannak a természeti törvényei, mint a zeneinek, és megtanította a hallgatókat az elemi formák – például a kör, négyzet és kúp – jelentőségére.

Kandinszkijhoz hasonlóan Itten is megpróbálta a spirituális elemet újra a művészet részévé tenni. Itten és Muche mazdaznan-tanokat vallottak, amelyet szeretek volna a Bauhausban is bevezetni. Simára borotválták a fejüket, laza szerzetesi köntöst viseltek, vegetáriánus étrendjükbe rengeteg tisztító fokhagyma tartozott, rendszeresen böjtöltek, akupunktúrát alkalmaztak és forró fürdőket vettek.

Csakhogy ez a mazdaznan-kaland meditációval és rituáléval aláásta Gropius tekintélyét, és ellene fordította a hallgatókat. Végül nézeteltérés támadt Gropius és Itten között, így az utóbbi 1922 decemberében megvált az iskolától, és ezzel véget ért a Bauhaus expresszionista korszaka.

Ellenszélben: politikai felhangok

Itten munkáját Josef Albers és Moholy-Nagy László vették át, akik alapjában véve tartották magukat az előkészítő órák kereteihez, de nem tették magukévá elődjük elképzeléseit az egyéni alkotói fejlődésről, inkább az ipari előállítási folyamatok felől közelítettek tárgyukhoz, így tanítványaikat gyárlátogatásokra vitték. Itten bizarr alkotói módszerei és az iskola szocialista alapelvei miatt nem csoda, hogy a Bauhaus mint állami intézmény erős politikai ellenállásba ütközött Weimarban.

A városi hatóságok a helybeli céhek nyomására, melyek tagjai munkalehetőségüket féltették a Bauhaus diákjaitól, azt kívánták, hogy az iskola kiállítással bizonyítsa: méltó a folyamatos állami támogatásra.

Az 1923-ban megrendezett kiállításon nem csak a Bauhausból kikerült munkák szerepeltek, hanem De Stijl tervek is, például Gerrit Rietveld 1918-23-ból származó piros / kék szék című munkája. A De Stijl óriási hatással volt a Bauhausra, Theo van Doesburg előadásokat is tartott Weimarban. Az 1923-as kiállításon megfigyelhető másik fejlemény a Bauhaus új arculata: ennek a korszaknak a grafikái öntudatosan modernek, alkalmazzák az “új tipográfiát”, melyet kétségtelenül a De Stijl és az orosz konstruktivizmus inspirált.

A korszakos jelentőségű kiállítás világszerte, különösen az Egyesült Államokban nagyon lelkes kritikai fogadtatásra talált, de a helybeliek aggályait nem sikerült eloszlatni. Weimar volt az első német város, ahol a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt hatalomra került, s amikor ez megtörtént, az iskolának juttatott támogatás a felére csökkent; Gropius 1925-ben a Bauhaus elköltöztetésére kényszerült.

Új székhely – új irányvonalak

Az intézményt ekkor már a kommunizmus és felforgatás melegágyának tekintették. Az új székhely Dessau lett, ahol az uralmon lévő szociáldemokraták és liberális polgármester politikailag toleránsabbnak bizonyult, jobban szívén viselte az intézmény fennmaradását és sikerét. Az iparváros, amely élvezte a Dawes-terv keretében Amerikából érkező segélykölcsönöket, felajánlotta a Bauhausnak a fenntartásához nélkülözhetetlen anyagi támogatást.

A szubvenciót azzal a feltétellel bocsátották rendelkezésre, hogy az iskola költségei egy részét maga fedezi tervei kivitelezéséből és értékesítéséből.

A felajánlott pénzből új, céljaiknak megfelelő iskolaépületet emelhettek, így 1926-ban az állami Bauhaus beköltözött dessaui központjába, melyet Walter Gropius tervezett. A közeli erdőben egy sor dísztelen, geometrikus házat emeltek a mestereknek a jövő életmódjának modelljéül. Maga az iskolaépület átgondolt szerkezetével, előre gyártott elemeivel fordulópontot jelentett az intézmény fejlődésében.

Tegula / Pixabay

Termékgyártás és értékesítés

A kézművességtől a funkcióközpontú ipari szemlélet felé tolódott el a hangsúly. A mesterek, akiket már professzoroknak neveztek, többé nem álltak kapcsolatban a céhekkel, és az intézmény saját diplomát adott. Közben Gropius kiábrándult a szocialista eszmékből, és azt vallotta, hogy a Henry Ford-féle ipari kapitalizmus javíthat a munkások helyzetén, a Bauhaus pedig csak úgy maradhat fent, ha a formatervezésben az ipar szempontjait érvényesíti.

Hittek abban, hogy a funkcionalizmus szellemétől vezérelve jobb társadalmat lehet létrehozni, így a Bauhaus most sorozatgyártásra szánt terveket készített, és tudatosan alkalmazta a gépi esztétikát. 1925 novemberében Adolf Sommerfeld anyagi támogatásával Gropius megvalósította régi elképzelését, és alapított egy korlátolt felelősségű társaságot az iskola terveinek reklámozására és értékesítésére.

A Bauhaus GmbH kiadott egy termékismertető katalógust is, melyet Herbert Bayer tervezett. Termékeik azonban egyáltalán nem voltak kelendőek.

Kétségtelenül főképp a tárgyak dísztelensége miatt, de felmerült még egy probléma: bár gyárilag kivitelezett cikkeknek tűntek, legtöbbjük valójában alkalmatlan volt a nagyüzemi előállításra. Létrejött néhány szabadalmi szerződés a Bauhaus és külső gyártók között, ezek azonban nem hoztak olyan jövedelmet, amilyet Gropius remélt.

Gyermekszobabútor a korabeli katalógusban

Igazgatóváltás – szemléletváltás

1928-ba Gropius át akarta adni a Bauhaus igazgatóságát Ludwig Mies van der Rohénak, hogy több időt szentelhessen a tervezésnek, Mies azonban nem vállalta a feladatot. Az iskola vezetését – melynek neve mellett már ez állt: “Hochschle für Gestaltung” – végül Hannes Meyer svájci építész vállalta, aki az építészeti tanszék 1927. áprilisi megnyitásakor került a tanárok sorába.

Meyer, aki kommunista volt, 1930 júliusáig maradt az igazgatói székben. Azt vallotta, hogy a formát alá kell rendelni a funkciónak, és a gazdaságossági szempontoknak, mert a munkás fogyasztók csak így válhatnak tényleges felhasználóvá, és engedhetik meg maguknak a termékek megvásárlását. Fel akarta venni a tervbe a közgazdaságtan, pszichológia, szociológia, biológia és marxizmus tárgyakat;

a színházi műhelyet bezáratta, a többit pedig átszervezte, hogy megszabadítsa az iskolát a korábbi évek költséges “művészieskedésétől”.

Meyer vezetése idején a Bauhaus tervezői szemlélete tudományossá vált és alig maradt benne nyoma a konstruktivizmus korábbi hatásának. Ebben az időben az iskola politizálódott, és egy csoport marxista diák politikai tevékenységének fókusza lett. 1930-ban már 36 tagú kommunista sejtje volt, ami lassan kedvezőtlen sajtóvisszhangot váltott ki.

Amikor kiderült, hogy Mayer anyagi támogatást nyújtott a sztrájkoló bányászoknak, Dessau város hatósága Gropius és Kandinszkij biztatására eltávolította őt az iskola éléről. Helyét Mies van der Rohe vette át, hogy a Bauhaust fennmaradása érdekében politikamentessé tegye.

Egy korszakalkotó műhely végnapjai

A mesterek házának részlete

Rohe Haladéktalanul bezárta az intézményt, átalakította szabályzatát, aztán újra megnyitotta és a 170 diáknak ismét jelentkeznie kellett. Öt, Meiyerhez közel álló hallgatót kizártak. Új tanrendet vezettek be, amelyben az előkészítő tanfolyam nem volt kötelező. Nagyobb jelentőséget kapott az építészet, így a Bauhaus valójában építészeti főiskola lett.

Bár az iparművészeti műhely folytatta a munkáját, kizárólag nagyipari termékek előállításra törekedett. Mies partnerével, Lilly Reichhel megindította az új, apolitikus “Bau und Ausbau” “(építés és fejlesztés) programot, így az építészelmélet egy időre háttérbe szorította a politikát. 1931 októberében vezető szerephez jutottak Dessau városvezetésében a korábban is a Bauhaus bezárását szorgalmazó nemzeti szocialisták: a 36 képviselői helyből 19-et megszereztek, és 1932 augusztus 22-én megszavazták az iskola bezárását.

Mies ezután magániskolaként ismét megalapította a Bauhaust Berlinben, de a nemzeti szocialisták hatalomra jutásával ott is utolérte a politikai múltja.

A Gestapo házkutatást tartott az iskolában: terhelő bizonyítékokat, kommunista irodalmat kerestek, és lepecsételték az épületet, tehát lényegében bezárták az intézményt. 1933 július 19-én a mesterek összegyűltek és megszavazták a Bauhaus feloszlatását, így a nagy jelentőségű szellemi műhely sorsa hivatalosan is megpecsételődött.

Üldöztetés és szellemi örökség

A mesterek közül sokan az Egyesült Államokba menekültek az üldözés elől, például Mies van de Rohe, Marcel Breuer, Walter Gropius és Josef Albers. 1937-ben Moholy Nagy László lett a rövid életű Chicagói új Bauhaus igazgatója. Egy évvel később a New Yorki Museum of Modern Artban megrendezték a Bauhaus munkák retrospektív kiállítását, és a 20. század legfontosabb tervezői intézményének számító iskola hírneve egyre nőtt. A Bauhaus mély és széles körű hatást gyakorolt a formatervezés későbbi oktatására.

A funkcionális alkotói szemlélet, melynek úttörője volt, elemi erővel hatott a későbbi ipari formatervezés gyakorlatára, és megteremtette a modern mozgalom filozófiai alapjait.


BAUHAUS SPIRIT: 100 YEARS OF BAUHAUS Trailer

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

error

Tetszik az oldal? Oszd meg másokkal is! :)