“Óvodások zöldet látni…” Tetőkert és közösségi kert

“Óvodások zöldet látni…” Tetőkert és közösségi kert

Ó, igen, a zöld város elképzelések… Mi a helyzet velük hazai viszonylatban?

Kert a panel tetején – igen vagy nem?

Emlékszel, milyen menő volt egy időben a tetőkert? Pesten is nagyon mentek az ilyen lakások. Az tök jó, hogy a mediterrán térségben ennek hagyománya van és a klíma, a lágy tengerparti fuvallat is épp ideális hozzá. De ez itt nem a mediterráneum, hanem a kontinentális éghajlat!

– Azt olvastam, hogy tágul a Világegyetem.
– Ebbe nekem ne keverd bele a Világegyetemet!!! Te itt laksz Brooklynban, és ha jól tudom Brooklyn nem tágul!!

Amikor erre mások is rájöttek, szépen lassan alábbhagyott a lelkesedés. Ma ezek az ingatlanok semmit sem érnek, eladhatatlanok. Jellemzőjük, hogy a sokadik emeleten vannak, ahová nem visz fel a lift. A tetőn mindig jobban fúj a szél, ami megviseli a növényzetet. A többnyire köpetnyi alapterületű  lakásokban összetorlódnak a funkciók. A levegő minősége és a napfény odafent sem mediterrán, így aztán nem terem ott semmi. És hát bizony télen azért akad munka a “kertben”: a hóeltakarítás, mikor nincs hová lapátolni?! Hogy szegény növények gyökere ezt hogy bírja, és hogy öntözik őket anélkül, hogy eláztatnák az épületet, abba inkább bele se gondolok… Ládába szokták egyébként ültetni, de hát az meg azért mégsem ugyanaz.

cocoparisienne / Pixabay

Közösségi kert, avagy a városi önellátás utópiája

Hiába, fából nem lesz vaskarika. A közösségi kert még mindig egy értelmesebb megoldás lett volna, de kevés helyen valósult meg olyan, ami működik is. A kezdeményezés arra irányult volna, hogy városi környezetben, a lakók bevonásával egy kis közösség (pl. lakótömb) magának termelje meg a szükséges mennyiségű zöldséget, gyümölcsöt, vagyis amolyan városi önellátó mozgalom volt ez. De a város már csak olyan, hogy nem látja el önmagát, ez mindig is így volt, viszont kiszolgáltatottá teszi lakói életét. Ám míg megoldható a beszállítás akár a világ másik végéről is, addig nem fog a nép a panel paradicsomra éhezni.

A mi lakótelepünkön is volt ilyen próbálkozás, de a lakók ellenségessége miatt az első lakógyűlésen elvérzett a dolog. Sok bunkó lakótárs olyanokat szólt be a meghívott előadónak, hogy az értelmesebbje szégyellte magát helyettük is… Ezért is költöztünk el onnan, és fogadtuk meg, hogy soha-soha nem megyünk többé társasházba!

Úgy egyébként tisztelendőek ezek a városzöldítő kezdeményezések, és van pár hely a Föld nevű bolygón, ahol működnek is. Mindössze a következőkre van szükség hozzá:

  • Megfelelő klíma, azaz éghajlat, páratartalom, napsütéses órák száma, szélerő stb.
  • Megfelelő hozzáállás az emberek részéről, vagyis lelkesedé és kitartás a nehéz időkben is.

A növényeken nem múlik, hidd el! 😉

Broesis / Pixabay

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

error

Tetszik az oldal? Oszd meg másokkal is! :)