Többet ésszel: így meszelj oltott mésszel!

Többet ésszel: így meszelj oltott mésszel!

Bár szeretem a színeket és dekoratív tapéták láttán beindul a fantáziám, festéskor is kitartottunk a hagyományos anyagok mellett: oltott meszet használtunk.

Imádom a friss mész illatát! Nagyanyám minden áldott évben kimeszelte három helyiségből álló kis vályogházát. Egy nap volt az egész: reggel kihordták a bútorokat anyuval, kimeszeltek, este visszapakoltak. Elég kemény fából faragták női felmenőimet, így én sem riadtam vissza 1000 négyzetméter kimeszelésétől: a ház lakótere 130 nm, és a mennyezetet háromszor kentem át, tehát ez helyből 390 nm. Ehhez jöttek még a külső tartó falak (a belső oldalukon), és a válaszfalak mindkét oldala, mindegyik háromszor – lehet, hogy több is volt az, mint 1000…

Oltott mész vs. diszperziós mészfesték

Mivel a hagyományos technikák reneszánszukat élik, a gyártók feltalálták a mészfestéket, és a biztonság kedvéért búbos kemence meg hasonló nosztalgikus dolgok képtét applikálták a csomagosára. Ez egy előre kikevert folyékony anyag, ami lényegileg semmiben sem különbözik bármelyik diszperziós festéktől. Enyhén rücskösre szárad, felhordáskor (ami hengerrel történik) nehezebbnek, zsírosabbnak érződik és nagyon erősen tapad. Tulajdonképpen ebből a tapadásból származnak azok az apró kis tüskék, amik, lassan visszahúzódnak száradáskor, és megadják azt a jellegzetes, nem sima, hanem rusztikus felületet, mintha meszeltünk volna.

Evvel szemben az oltott mész túrószerű, darabos (de nem száraz) anyag, amit használat előtt a megfelelő arányban vízzel és egyéb anyagokkal keverni kell. Ez az igazi mész, a fenti csak utánzat, s mivel amaz diszperziós, vályogházba semmi esetre se használd, ne dőlj be a skanzen-fotónak! Természetes falazó anyagból készült épületben, mint pl. a régi paraszti porták (és ott, ahol vályog van), csak és kizárólag oltott mésszel lenne szabad meszelni, kívül és belül egyaránt. Ezt sajnos sokan nem tudják, ezért a fal “fulladni”, majd vizesedni kezd, és akkor rémtörténetek terjednek a dohos régi vályogházakról, no meg egyre többen hívják a bontósokat…

Ami a színeket illet: az oltott mész nem színezhető. Pont. Lehet próbálkozni, sok sikert hozzá, de nem fog menni. Anyagából következik a színe, és az is, hogy nem fogadja be a pigmenteket, hanem egyszerűen “megsemmisíti” őket. A mész egy igazi terminátor: fertőtlenít (Egri csillagok, hulla-jelenet), éget és mar, balesetveszélyes… De ha jól bánsz vele, ő is jól bánik veled! 😉

Mire lesz szükséged meszeléskor?

Anyagok

  • Oltott mész (zsákos vagy vödrös):
    Tüzépeken beszerezhető, de régen ezt is otthon készítették, még az én rokonaimnak is volt meszesgödre a kert végében. Oltatlan mészből készül, de nem javaslom, hogy otthon oltsd a meszet! Nagy szakértelmet kíván, különben súlyos égési sérüléseket lehet tőle szerezni.
  • Budai föld (vagy egy marék cement, de azt a vályog nem szereti):
    Ez egy szürke “tégla”, ami a mészben majd elporlad. Ez adja a mész vakító fehérségét, máskülönben hajlamos elsárgulni, de ha évente kimeszelsz, akkor ez el is maradhat. A sárgulás viszont nem lesz egyenletes, tehát ne a “naplemente bearanyozta a falat” látványra számíts!
  • Lenolaj kence:
    Ettől lesz könnyebben kenhető, csúszósabb, de azért nem kell egy gallonnal beleönteni! Valójában nagyon kevés is elég belőle, de azt keveréskor látja meg az ember, ahogy érzi, mennyire selymes az anyag. Ez nem összetévesztendő a darabossággal: az oltott mész olyan, mint a túró. Ha csomókat, göböket érzel még benne, akkor át kell szűrni (meg amúgy is át kell), nem a még több olaj lesz rá a megoldás.
  • Víz:
    A mennyiségtől függően pár liter. Ha több anyagot keversz, vigyázz, mennyi kerül egy vödörbe! Ha nagyon tele van egy nagy vödör, meg se tudod majd emelni (én pl. egy 60 kg-s nő vagyok), akkor marad a kis edénnyel átmeregetés egy másik vödörbe – macerás… Inkább több vödörbe kevesebbet keverj! Ha áll egy kicsit a mész, megsűrűsödik. Ilyenkor előbb kavard fel, csak szükség esetén hígítsd egy kicsit.

Eszközök

  • Rosta, szita vagy szűrő
    Átszűréshez mi egy nagyobb rostát használtunk, amit a aranykezű kőművesünk a elbontott melléképület tyúkóljából varázsolt elő. Konkrétan egy összetákolt tyúkketrec maradványa volt: egy fakeret meg arra erősített elég sűrű háló. Találtunk egy alu szitát is, ami elég sokáig bírta. Kisebb mennyiséget régi fémszűrőn is átszűrhetsz.
  • Kanál, bot és vödrök
    Szűréshez kanál (kavargatni, segíteni a lefolyást), és több vödör szükséges. A mész túl sűrű a nylon harisnyás átszűréshez. Kevergetni is kell, ehhez egy tiszta bot vagy léc is jó. Jobb, ha hosszabb, nehogy beleérj a mészbe! Puszta kézzel soha ne érj hozzá és ne nyúlj bele!
  • Vizes flakonok, kannák
    Edények, amivel lassan adagolod a vizet, kanna, kiürült üdítős flakon. Nem ajánlom, hogy a csapba tedd a vödröt és folyasd rá a vizet, mert akkor túl híg lesz és nem fed szépen. Folyamatosan adagold a tejföl sűrűségű mészhez a vizet, míg folyékonyabb nem lesz, de még nem átlátszó.
  • Korong ecset, hosszú nyelű meszelő és kis ecset
    Felhordáshoz lószőrből készült korongecsetre és meszelőre lesz szükséged. Természetes anyaggal dolgozol – kerüld a szintetikus szőrű ecseteket! A meszelő olyasmi, mint egy partfis, csak kicsit máshogy áll a feje, ami cserélhető. A sarkokat, valamint a konnektorok és egyéb “tereptárgyak” környékét kis ecsettel kend át.
  • Védőszemüveg és kesztyű
    Nem árt az óvatosság: ha megsérülsz, lőttek a meszelésnek! A mész híg, csöpög (azért is van olyan hosszú szára a meszelőnek), és ha rád csapódik, az arcodva vagy a szemedbe, az maradandó “emlék” lehet…

Előkészületek, anyagkeverés, idő

A keverendő mennyiségtől függően kell egy kád vagy vödör. Nem érdemes kevés anyagot csinálni, mert ha meg kell állni keverni, akkor nem halad olyan jól a munka. A keveréshez kell egy lapát vagy egy kanál, amivel lassan kavarod a csomós anyagot, és várod, hogy a híg lé átfolyjon a rostán vagy a szűrőn. A tejföl sűrűségű és simaságú anyag a jó, amihez majd annyi vizet öntesz, amennyi egy adott falra vagy falszakaszra elég. Az adagolásba egy kis gyakorlattal bele lehet jönni.

Én legalább kétszer át szoktam szűrni, mielőtt felvizezem. Legyen több vödröd, hogy el tudd választani az átszűrt anyagot, és azt, ami az átszűrés után a vödör alján marad: apró kavicsszerű akármik, szennyeződések, el nem kevert budai föld, fadarabok a keverőbotról stb. Ezek a kész anyagba ne kerüljenek át, különben kezdhetsz mindent elölről! Bár nem egy nehéz munka, de mert érdemes több anyagot kikeverni (és mert nem kész anyag), ezért időigényes. Én inkább egy nappal előbb be szoktam keverni (egy éjszaka nem köt meg), hogy a meszelés napján ne evvel menjen az idő.

Hány rétegben szükséges meszelni?

A kettő-három lesz a nyerő, és nem kell attól tartanod, hogy majd visszapereg. A mész nagyon jól tapad: mint írtam a vakolatnál, a mészhabarcs illetve a vályog vakolatot is ez keményíti meg. Persze lehet látni régi házaknál, hány réteg ment már rá, de igazából nem kell attól tartani, hogy a sokadik réteg után már nem tapad meg. Ez egy nagyon nagy előnye a diszperziós festékekkel szemben, hiszen lecsiszolni sem kell ahhoz, hogy tapadjon az újabb réteg. Viszont bevallom, nálunk valamiért nem tapadt az első réteg: egyszerűen csúszott az ecset a falon, meszet nem hagyott maga után, cseppekben állt a fal felületén, és nem a lenolajtól. A 10 éve lakatlan ház falai a mésszel együtt kissé megadták magukat a párának, hidegnek, szóval az idő vasfogának. Ezért egyszer az összes helyiség falát lecsiszoltam – egy élmény volt… A mészpor bármilyen frizurát atom-biztosan rögzít, szőkít, öl, butít és nyomorba dönt! Azóta jól tapad a mész! 😉

Óvintézkedések, elsősegélynyújtás

A mész egy veszélyes anyag. Égési sérüléseket okoz, szembe kerülve akár vakságot is. Az én kedves férjem egyszer avval fogadott, hogy míg távol voltam, nekilátott meszelni és az első mozdulatnál mész fröccsent a szemébe. Mivel mozgáskorlátozott, de nincs autónk, busszal járunk a 15 km-re lévő városi kórházba. Hazaértem, értesültem az fejleményekről, gyorsan bő hideg vízzel kimostuk a szemét, de nagyon piros volt, így a következő busszal visszamentünk, az ügyeleten ellátták. Ők még jobban kimosták a szemét és kapott egy szemcseppet (meg egy jó nagy lecseszést), és szerencsére megúszta. Visszafelé nem volt helyi járat egy órán belül, legyalogoltunk a buszmegállóig, jól elfáradtunk, és közben kitört egy szép nagy nyári zápor – bőrig áztunk hazáig… Attól kezdve a mész közelébe csak én mehettem, el is készült, szép is lett, a férjem se vakult meg – happy end! 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

error

Tetszik az oldal? Oszd meg másokkal is! :)