Vízszigetelés, párazárás és egyéb mítoszok

Vízszigetelés, párazárás és egyéb mítoszok

Mitől vizesednek a falak és hogyan óvjuk meg őket a nedvességtől? A válasz nem olyan egyértelmű, mint hinnéd! Költséghatékony módszerek és saját tapasztalatok!

A falak nedvesedése az építőiparban olyasmi, amire hivatkozva évtizedek óta milliárdokat tudnak kicsalni a gyanútlan tulajdonosoktól. Igen, az egy nagy probléma, ha a fal vizesedik, de erre nem minden körülmények között a méregdrága szigetelés lesz a megoldás: többet ésszel, mint pénnzel!

Házunk felújítása során rengeteg (komolyabb és komolytalanabb) szakival, építésszel és statikussal konzultáltam az épület egészéről és egy-egy részéről. Górcső alá vettük a falak állapotát is, megsaccoltuk az alap mélységét és próbáltuk feltérképezni a szükséges lépéseket. Legalább is mi, a férjemmel, ezt tettük. A szakik viszont – bár különböző területekről jöttek – egy valamiben annyira egy húron pendültek, hogy csuda!

Meg se próbálták megérteni ezt a házat!

Kizárólag olyan sztenderd megoldásokat akartak alkalmazni, amiket vagy az iskolapadban tanultak (tehát gyakorlati tudásuk róla 0, viszont nem mertek eltéri tőle), vagy a “mert úgy szoktuk” válaszra hivatkozva kardoskodtak bizonyos technológiák mellett, amik nem csak, hogy szükségtelenek voltak, hanem kifejezetten károsították volna az épületet, de legalább is magukban hordozták ennek kockázat – nagy pénzekért!

Velem született szkepticizmusom okán semmire se tudtak rábeszélni – nem kedveltek meg… Rajzot készítettem a házról, hogy lássam, felfedezhető-e valamiféle “mintázat” az alapján, hol mit mutat a fal. Nagyrészt vízmentes és száraz volt mindenhol, egy-két helyen volt csak kisebb és csak felületi vízfolt a falon, úgy térdmagasságig. Nekiálltam megvizsgálni, mi okozhatja a problémát. Nem fogadtam el azt az általánosító véleményt, hogy a vályog tehet mindenről (egyébként is, a házunk 90%-ban tégla).

Úgy találtam, hogy nagyrészt a cementes vakolat tehető felelőssé a vízfoltok kialakulásáért, így aztán vakoláskor (a kőművesünk nem kis bánatára) mészhabarccsal vakoltunk odabent, minek hatására részben vagy egészben meg is szűnt a vizesedés. Úgy egyéként meg azt gondolom, hogy egy régi ház esetében bizonyos mértékű nedvességgel együtt kell tudni élni. Persze, nem arról beszélek, amikor zöld a fal a penésztől és asztmás az egész család!

Vízszigetelés = amikor a víz szigetel

A szigetelés szó szerint azt jelenti, hogy egy szigetet hozunk létre a víz közepén. A fenti képen is ezt láthatjuk: a víz körbevesz egy középkori városkát. És vajon az egész város összes házának falát átvágták, és pneumatikus lemezt nyomtak a 12-15. századi gótikus épületek falába?! Nem hinném!

Vagy gondolj a hidakra: több 10 méter mélyen benne állnak egy-egy folyó sodrásában, akár több száz éve is (amikor még csak égetett tégla volt vagy természetes kő, és a híd is abból van), mégsem omlanak össze (az autóforgalom alatt sem) és nem is jut eszébe senkinek, hogy vízszigetelő megoldásokat alkalmazzon náluk, mert szükségtelen.

Elhiszem (mert láttam is már), hogy van olyan ház, aminek a falai annyira felvizesedtek, hogy lakhatatlanná vált az épület. Nos, erre se biztos, hogy a szigetelés lesz a megoldás. Egy épületre vigyázni kell, és ha ezt elmulasztottuk megtenni (vagy ilyen házat örököltünk, de lakni szeretnénk benne), akkor nyilván hathatós, de nem túl drága vízszigetelési megoldásra van szükségünk. A másik lehetőség a telekárban történő értékesítés.

Tudom, a híd nem ház, és a középkori francia város épületeinek állapotáról sincs személyes tapasztalatom. Csak azt tudom, hogy állnak a hidak (az ókoriak és a középkoriak még stabilabban, mint a később épültek) és állnak a régi házak is. Leszámítva, az idei járványt, tömegek szoktak ilyen helyekre zarándokolni, mégsem szoktak összeomlani vagy berogyni a házak, az utcák és a hidak.

Rakotzbrücke, azaz az Ördög hídja, Németország (1860)

Én azt mondom, mielőtt baromi pénzeket ölnénk a tutinak mondott szigetelésbe, előbb gondoljuk át higgadtan a lehetséges okokat, és csak annyira avatkozzunk bele egy régi ház szerkezetébe, amennyire muszáj. Ha minden áron szigetelni akarunk, akkor pedig építsünk új házat betonból, az alapoktól!

Faltörő vízszigetelés helyett

Nálam tényleg akkor telt be a pohár, amikor az egyik kőműves ezt a lemezes szigetelést javasolta. Persze – mondta – nem lesz elég a foltos részeken, hanem körben az egész házon (100 m) el kell végezni, nehogy a csatlakozásoknál alakuljon ki probléma. Asszem, erre volt egy arcom, mert utána nem sokat beszélgettünk…

Az sem győzött meg, hogy lám-lám, a kátrányszigetelés (aminek a nyomaira bukkantunk a fal vizsgálatakor) már régen megadta magát. Meg. De az ilyesmi amúgy is vagy 30-50 évet bír ki, a ház 100 éve épült és 10 éve lakatlan, mégse nyirkos plafonig, csak az északi oldalon van két folt. Pont. Ha eddig megvolt szigetelés nélkül, akkor most már nincs is szüksége rá!

A vízszigeteléssel kapcsolatos legújabb kori hóbort a drén cső – aranyos, szó szerinti fordításban “cső cső”. Francia találmány egyébként, és náluk biztos működött is, de pl. Angliába már csődöt mondott, pedig az ottani heveny esőzések nyomán világviszonylatban is kiugróan magas az érdeklődés bármilyen vízszigetelő eljárás iránt. Annyi vizet viszont, amennyi a szigetországban esik, ez sem képes elvezetni, ezért alakult ki az angol akna – mint nevéből is látható, ezt az angolok kísérletezték ki maguknak.

A dréncső lefektetéséhez a ház körül gödröt ásnak, abba drénlemezet (felületszivárgót) helyeznek, amire a csövet fektetik, majd ezt kaviccsal befedik. A beszivárgott talajvizet a rendszer összegyűjti, és elvezeti.

Mert a víz biztos tudja, merre kell menni: bele tud szivárogni, de ki belőle nem – Naná!

Falátvágással benyomott lemezen innen, szakaszos alapcsere során a téglasor tetejére fektetett szigetelésen túl; ott, ahol a kurta farkú kis kőműves túr: ritka nagy baromságokat tudnak emberek – egymás lehúzása és önnön fontosságuk hangoztatása érdekében – kitalálni!

Mert hogy esetünkben a ház alapjának stabilitását is szerették volna egyesek megkérdőjelezni, de törekvéseik – állhatatosságomnak köszönhetően – kudarcba fulladtak. Ez a ház 100 éve stabil és száraz – csak nem ássuk fel körben, hogy megrengessük a jól megtömörödött földet körülötte, mikor semmi baja?!

A víz érintése, avagy hogyan és mitől vizesedhetnek a falak?

Nem árt tudni, hogy a víz a hajszálcsövesség nyomán alulról felfelé terjedhet a falban – amellett, hogy a csapódó víz eső formájában fentről is támadja a tartó szerkezeteket. Emiatt se nagyon értem ezt a pneumatikus lemez dolgot: az lehet, hogy a falon megszűnnek a vízfoltok, mert nem kap utánpótlást alulról – de mi lesz a ház alapjával? Abból ettől kezdve nem lesz hová felszívódnia és elpárolognia a víznek, hiszen a lemez meggátolja. Magyarán: megkötjük a nedvességet az alapban. Mikor ezt kőművesnek mondtam, a homlokára csapott, hogy hát bizony tényleg – felújításkor a legtöbbre józan parasztésszel mész!

Tehát, mielőtt elkapkodnánk a vízszigetelést, vegyük sorra az alábbi szempontokat:

  • ESŐVÍZ ELVEZETÉS, ERESZCSATORNA
    Mivel a csapadék az elsődleges és legnyilvánvalóbb forrása egy ház falát érő víznek, az ereszcsatornának hibátlannak kell lennie. A miénk rozsdás volt és nagyon lukas – most már nem rozsdás, de kissé lukas. Ez az egy dolog volt, amire nem találtunk megfelelő embert, de azért a ház még áll. Annál jobb az ereszünk, mint volt, de újra meg fogjuk csináltatni.
  • A FAL ÉPÍTÉSI ANYAGA ÉS A VAKOLAT
    Mint már fent céloztam rá, a vályognak lelke van, vagyis nem bír ki mindent. A cementtel pl. nem ápolnak túl jó viszonyt, és bármennyire is hajtogatja a kőműves, hogy cement nélkül nem lehet vakolni, ne higgy neki! Aki nem hiszi, olvasson utána pl. az Olvasószobában! Én Mednyánszky Miklós könyvéből idézett részletekkel traktáltam szakit.
  • A TALAJ ANYAGA, SZERKEZETE ÉS MINŐSÉGE
    Emlékszünk még, mit tanultunk erről az iskolában? Ha nem, akkor járjunk utána! Tájegységenként elég egységes a talaj:
    • a Balaton északi partja sziklás: egy vulkanikus törés miatti hasadékban keletkezett a tó is, ezért van e vonal mentén annyi barlang még a Duna-kanyarban is; a vulkanikus kőzet jó alap és építőanyag, de a mészkő könnyen megadja magát a víznek.
    • a Balaton déli partja (ahol mi is lakunk) agyagos, mivel itt eredetileg láp és mocsár volt – sajnos már lecsapolták; az agyag jó vízzáró réteg, vályogot is könnyen vethetünk belőle; de a magasparton löszös, homokos, gyenge, omladékony a talaj;
    • más tájakon szintén jellegzetes talajok vannak, amik nagyban befolyásolják, mennyire nedvesedhetnek a házak falai.
  • TALAJVÍZ ÉS EGYÉB FELSZÍN ALATTI VIZEK
    Az előző szemponttal összefüggésben meg kell tudnunk, milyen mélyen van a talajvíz – ilyeneket egyébként nem árt még a ház megvásárlása előtt kideríteni! Nálunk pl. 35 méter mélyen van, egy dombon vagyunk, magasabban, mint Siófok, tehát elég száraz és kemény, agyagos a talaj, a talajvíz pedig nem jön fel.
    • A budai oldal magasabban fekszik, talaja keményebb, a talajvíz lejjebb van = mélyebb kutat kell ásni.
    • A pesti oldal egy lapály, magasabban van a talajvíz, lazább szerkezetű a talaj = a kút is több errefelé.
  • MILYEN MÉLYEN ÉS MILYEN TALAJON VAN AZ ALAP?
    Az alapnak mindig teherbíró talajon kell lennie, ehhez pedig elég mélyre kell ásni. Ezt a régiek is tudták, tehát egy 100 éves házzal nem nyúlhatunk mellé – elvileg… Ha terméskő az alap, akkor az főnyeremény, de a jól kiégetett kisméretű tömör tégla is sokáig bírja. Az épületek egyébként mindig mozognak, de ha nedvességet kap az alap, akkor az épület komolyan károsodhat, és ez meglátszik a falon – utalnék itt megint a “kedvencemre”, a pneumatikus-bizniszre… 😉 .
  • TALAJMOZGÁSOK ÉS AZ ALAP KÁROSODÁSA
    Ott, ahol mi lakunk, az 1985-ös berhidai földrengésben a fél falu összeomlott, míg ez a ház meg se mozdult. Ennyit az alapokról. Persze lehet, hogy te olyan házat újítasz fel, ahol az alap megsüllyedt és amúgy is javításra szorul, mellesleg egyértelmű, hogy valamilyen víz mosta alá. Nos, akkor valóban nincs mit tenni: az alap kijavítása után szigetelni kell – de még ez is jobb, mint átvágni és roncsolni a falat!

Jelen írás csak a külső vízszigeteléssel foglalkozott, de ugyanennyire felesleges tud lenni a belső is. Persze a nagymenők úgy szoktak betonozni odabent, hogy mindent az ég egy adta világon beleépítenek, és olyan salátás-szendvics rétegrendet alkotnak, hogy a megrendelőn gatya se marad a végére… De ez majd a következő bejegyzés témája lesz! 😉

Ne maradj le, kövess a Facebookon!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

error

Tetszik az oldal? Oszd meg másokkal is! :)